Facebook Twitter RSS
Mi segítünk a nehéz pillanatokban!

Ha kérdése van, írjon nekünk.
Esztergályos Cecília már kifizette a temetését Hetvenéves, de háromnak érzi magát. Kolbászon, szalonnán él. ... Tovább
Extrém temetési módok Ahogy a világ változik, ahogy egyre extrémebb lesz, úgy az ... Tovább
Hogyan lehet túlélni egy gyermek halálát? Könyv Karcsika emlékére Egy anya öt éven át nap,mint nap küzdött a kisfia életéért. ... Tovább
Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, ... Tovább
Rossz embert temettek, mert nem hittek az özvegynek A 73 éves Evan Davidson hiába bizonygatta a kaliforniai Simpson halottasháznak, ... Tovább
Mit keres egy egyiptomi nyakék egy szibériai sírban?
Különleges, színes üvegékszert találtak egy 2400 éves temetkezési helyen Szibériában, az Altáj-hegységben.

 

A felfedezője által csak „Kleopátra nyakláncának” nevezett leletet egy 25 éves korában elhunyt – valószínűleg – papnő sírjában találták meg. Bár a tárgyra kilenc évvel ezelőtt bukkantak, ez az első alkalom, hogy a 17 gyöngyből álló nyakláncról fotót tettek közzé az interneten, abban a reményben, hogy hátha akad olyan tudós a világon, akinek sikerül meghatároznia a nyakék pontos származási helyét.

„Feltűnően színes, a sárga és a kék különböző árnyalataiban pompázik” – festette le a leletet Andrej Borodovszkij, a novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet munkatársa. „Több mint harminc éve foglalkozom az Altáj-hegység ősi emlékeivel, de ilyen gyönyörűt még életemben nem láttam” – fűzte hozzá.

Borodovszkij szerint a nyakéket az úgynevezett Millefiori technikával készítették. Az ékszer az időszámításunk előtt 30-ban elhunyt egyiptomi királynő, Kleopátra előtt készülhetett, de a régész azt szeretné, ha szakemberek még pontosabban meg tudnák határozni a lelet korát.

Az ékszer viselője 25 éves korában hunyt el, s egy befolyásos törzs vagy klán leszármazottja volt. Borodovszkij szerint a hölgy minden bizonnyal papnő volt, amire elsősorban a mellé temetett, bronzból készült, mágikus erővel bíró tükör utal. „Ha valóban papi feladatokat látott el, akkor bizonyára szűzként hunyt el, így teljesen más társadalmi rétegből érkezhetett” – mondta el a szakember.

Nem győzte meg a szakemberek érvelése Obrusánszky Borbálát, a Journal of Eurasian Studies főszerkesztő-helyettesét. Mint azt a történész-mongolista a Múlt-kornak elmondta, nem érti, honnan vették a kutatók, hogy a 25 éves nő valamiféle papi rendhez tartozott és szűzi életmódot folytatott. Ez a fajta gondolkozás – fogalmazott a keletkutató – ugyanis teljesen idegen a sztyeppei nő felfogástól, hiszen ők a nőkre, mint jövendő anyákra tekintenek. Valószínűleg a szibériai térségben sem létezett női papi réteg, hiszen ott is, ahogyan Mongóliában, a sámánizmus az ősi vallás.

Az orosz kutatók sejtése szerint a papnő a 2500 éve élt tetovált nő, Ukok hercegnő rokona lehetett. S bár ilyen nyakláncot eddig még soha nem találtak Oroszország területén, Borodovszkij – aki szerint az ékszer valószínűleg a Selyemúton, a mai Kazahsztán területén át érkezhetett Szibériába – egyáltalán nem lepődött meg, mivel elmondása szerint Szibéria mindig is a civilizációk egyfajta \"tranzitterületének\" számított, s vonzó volt a népvándorlók között.mult-kor.hu