Facebook Twitter RSS
Mi segítünk a nehéz pillanatokban!

Ha kérdése van, írjon nekünk.
Esztergályos Cecília már kifizette a temetését Hetvenéves, de háromnak érzi magát. Kolbászon, szalonnán él. ... Tovább
Extrém temetési módok Ahogy a világ változik, ahogy egyre extrémebb lesz, úgy az ... Tovább
Hogyan lehet túlélni egy gyermek halálát? Könyv Karcsika emlékére Egy anya öt éven át nap,mint nap küzdött a kisfia életéért. ... Tovább
Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, ... Tovább
Rossz embert temettek, mert nem hittek az özvegynek A 73 éves Evan Davidson hiába bizonygatta a kaliforniai Simpson halottasháznak, ... Tovább
Katona temetők

Katonai temetők Budapesten

Különálló katonai temetőkben meglehetősen szegény a főváros, a meglévők általában 1-1 nagyobb sírkerten belül helyezkednek el, különálló parcellaként. Döntő többségük külföldi katonák hamvait rejti magában, a magyar háborús hősök általában elszórtan, maximum kis, elkülönített sorban vannak eltemetve a nagyobb temetőkben. Sokuk közülük mára meglehetősen elhanyagolt. Néha azonban akadnak örömteli kezdeményezések, mint például a Budaörs - Budakeszi országút melletti német katonai temető rendbehozatala, és kibővítése. A katonai temetők általában meglehetősen puritának, dísztelenek, ez alól csak a Farkasréti temető Monarchia-kori katonai temetője jelent kivételt.

Budán 1686-ban létesült az első katonai temető a mai Déli pu. területén, amely 1797-ig a budai helyőrség halottait fogadta magába. Előtte is léteztek a kisebb temetőkben katonai parcellák, amelyek a kevés helyőrségi halottat befogadták. 1795-ben a Vízivárosi temető egy része lett elkülönítve katonai temetkezésekre, ezt a XX. század első évtizedéig használták, ennek a sírkertnek volt az ékessége Alvinczy tábornoknak, a győri csata vesztes hadvezérének síremléke. 1790-től 1847-ig a Várkert helyén is katonai temető volt, valamint a Tabáni temető egy részét is ilyen célokra használták. Utóbbi helyére temették el a Buda 1849-es visszafoglalásánál elesett honvédeket. Ezeket a sírokat aztán 1885-ben a Németvölgyi temetőbe temették át. A honvédsírok jelentős része mára a Farkasréti temetőbe került, a múlt század elején létesült s jelenleg is látható Monarchia-kori katonai parcellába.

Pest első katonai temetője 1746-ban létesült az Erzsébet tér  helyén, majd ennek beteltekor 1780-ban a városi tanács a régi katonai téglavetőt jelölte ki új katonai temető helyszíneként. Ezt követte a Váci úti temető megnyitása, amely 1847-ig, a Kerepesi temető megnyitásáig működött (amelynek közelében szintén volt egy katonai temető). Józsefváros katonai temetője előbb a Józsefvárosi pu. helyén, majd a mai Vajda Péter (akkor Simor) utcában volt. Utóbbi helyre 1870-86 között temetkeztek, és itt több 48-as honvéd volt eltemetve, akiket Haynau utasítására szeméthordó taligán hoztak a temetőbe. 1886 után a pesti oldal katonai temetője az Új köztemetőben került kialakításra Hősök Temetője néven. Ide temették a két világháború magyar és külföldi áldozatait, de az 1950-es évektől megkezdődött ennek felszámolása a genfi egyezményt megsértve.

Forrás

Katonai temetés

A kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 4/2008. (II. 29.) HM rendelet 8. §-a a következő módon szabályozza a kérdést:

A kegyelet hivatalos kifejezéseként a végtisztesség megadása katonai temetéssel történik. Ennek formája lehet hamvasztás vagy elhamvasztás nélküli, egyházi, illetve világi szertartás. Az elhunyt életében tett erre vonatkozó rendelkezésének vagy az intézkedésre jogosult hozzátartozó (házastárs, élettárs, amennyiben ilyen nincs a temetésről gondoskodó személy) ilyen irányú kérésének e rendelet keretei között érvényt kell szerezni.

A temetésen az elhunyt iránti tiszteletet és megbecsülést, továbbá a testülethez való tartozást és a bajtársiasság érzését fejezi ki a katonai díszkíséret, a díszőrség, a rendjel és érdemjel vivő(k), a kürtös és a csapatzászló jelenléte, valamint a lentebb részletezett gyászzene biztosítása.

A díszkíséret a kegyeleti minősítéstől függően "Hősi halott" esetén századkötelék, "A Magyar Honvédség halottja" esetén szakaszkötelék - a Központi Kegyeleti Bizottság javaslatára - kivételesen század szintű alegység is kivezényelhető. E katonai temetéseknél és e személyek síremlék-avatásainál a díszkíséretet az MH központi díszelgő feladatait ellátó katonai szervezete biztosítja. Az "A katonai szolgálat halottjává" minősített tábornok és főtiszt esetében szakasz, egyéb esetben pedig raj szintű díszkíséretről kell gondoskodni.

"Hősi halottá", illetve "A Magyar Honvédség halottjává" minősített hivatásos állományú tábornok esetén az elhunytat ágyútalpon kell végső nyughelyére kísérni.

A temetésen a gyászzenét az alábbiak szerint kell biztosítani:

  • "Hősi halottá" minősített személy temetése esetén katonazenekar részvételével,
  • "A Magyar Honvédség halottjává" minősítettek, illetve tábornokok, ezredesek, hivatásos és szerződés állományú tisztek, tiszthelyettesek temetése esetén katonazenekar részvételével,
  • nyugállományú alezredes, őrnagy temetése esetén legalább katonazenekari részleg részvételével és kürtös alkalmazásával,
  • egyéb esetben legalább audiotechnikai eszközök és kürtös alkalmazásával.

Az elhunyt ravatalánál a pályatársak, barátok díszőrséget állhatnak.

A búcsúbeszéd elmondására kizárólag olyan személy kérhető fel, akinek személyével az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa (élettársa) vagy egyeneságbeli rokona is egyetért. Az elhunyttól annak közvetlen elöljárója vagy más, lehetőség szerint az elhunyttal azonos vagy magasabb rendfokozatú, illetve beosztású személy búcsúzik el.

A katonai temetés kegyeleti kellékeit képezik: a sapka, a sapkatartó, a kard, a rendjelvivő párna és a gyászkarszalag.

Forrás