Facebook Twitter RSS
Mi segítünk a nehéz pillanatokban!

Ha kérdése van, írjon nekünk.
Esztergályos Cecília már kifizette a temetését Hetvenéves, de háromnak érzi magát. Kolbászon, szalonnán él. ... Tovább
Hogyan lehet túlélni egy gyermek halálát? Könyv Karcsika emlékére Egy anya öt éven át nap,mint nap küzdött a kisfia életéért. ... Tovább
Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, ... Tovább
Rossz embert temettek, mert nem hittek az özvegynek A 73 éves Evan Davidson hiába bizonygatta a kaliforniai Simpson halottasháznak, ... Tovább
Mi a teendő szerettünk eltávozásakor? A híradások szinte naponta számolnak be halálesetekről, de ... Tovább
További hírek

Érdeklődnénk, hogyan kell intézni a hagyatéki eljárást? Üdvözlettel, Kovács Pál

Kedves Pál! A hagyatéki eljárás úgy kezdődik, hogy a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal hagyatéki ügyekkel foglalkozó munkatársa megkérdezi az örökösödési ügyeket intéző rokont, hogy mi az örökség. Nyilatkozni kell arról is, hogy kik az örökösök.

Ez az ügyintéző sokszor az anyakönyvi hivatal munkatársa, de lehet külön hagyatéki előadó is. Az örökséget tehát első megközelítésben bevallási alapon rögzítik. Abban az esetben, ha kiskorú is szerepel az ügyben, előfordulhat, hogy kimegy a helyszínre a hivatal munkatársa, és leltárt készít. Miután világossá vált, hogy mi a hagyaték, valamint az is, hogy kik az örökösök, a polgármesteri hivatal jegyzője kijelöl egy közjegyzőt, aki majd megtartja a hagyatéki tárgyalást. A közjegyzőt nem lehet választani, azt a hivatal jelöli ki, az örökhagyó lakhelye és a halálának időpontja szerint. Ez azért érdekes, mert a közjegyzőt az örökösök fizetik, ennek ellenére nem szólhatnak bele semmibe, a közjegyző jelen esetben hatóság. (Elég bosszantó tud lenni, ha a hagyatéki tárgyalás idézése a minimális udvariasságot is nélkülözi, sem megszólítás, se elköszönés nincs, csak hivatalos parancs, mellette pedig a felszólítás, hogy fizessünk. De ez persze közjegyzője válogatja, reméljük, a többség nem ilyen csak pont a cikk írója a futott bele az ország legudvariatlanabb hivatalnokába)

A közjegyző csak a nem vitatott vagyontárgyat adja át. Ha vita alakul ki, azt a közjegyző nem tudja eldönteni, ilyenkor ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, és 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, hogy az megállapítsa, ki az örökös. Pl. ingatlant vett a házaspár, de csak egyikük, az elhunyt férj van bejegyezve. Azt mondja az örökös, hogy az ingatlan csak az apja vagyona volt, és a második feleségnek semmi joga nincs. Az özvegy viszont ezt vitathatja, szerinte a fél ház az övé. Ebben az esetben a bíróság dönt. Ha ugyanebben a szituációban a felnőtt fiú és a második feleség egyetértenek, és egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy csak a ház fele az elhunyté, akkor a közjegyző a felét adja át.

A közjegyző nem nyomozó hatóság, csak arról tud dönteni, ami előtte van. Nem kötelessége végigkérdezni a hivatalokat, hogy ha az elhunyt vállalkozó volt, vajon maradt-e adó- vagy TB tartozása, vagy kiegyenlítette-e az iparűzési adót. Amennyiben az örökösök aggódnak e miatt, kérhetik a hagyatéki tárgyalás elhalasztását vagy felfüggesztését addig, míg a vagyoni viszonyok pontosan nem tisztázódnak.

Előfordulhat az is, hogy van egy betétkönyve vagy egyéb értékes papírja, ékszere az elhunytnak, amiről senki nem tud, ezért csak évekkel később kerül elő. Ilyenkor póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, akkor is, ha már évek teltek el a haláleset után.