A közjegyező tanúsítja az örökhagyó személyazonosságát és őrzi is az okmányt egészen a halál bekövetkeztéig. Egy ilyen végrendelet tökéletesen támadhatatlan, ha valaki biztosra akar menni, ezt válassza.

Szólnak persze érvek az egyéb megoldások mellett is, például az, hogy miért adjunk pénzt olyasmiért, amit ingyen is megoldhatunk. Írásbeli magánvégrendeletet otthon is készíthet bárki, ha tisztában van a formai követelményekkel. A legjobb, ha az örökhagyó leül egy asztal mellé, és saját kezűleg megírja a végakaratát, végül aláírásával hitelesíti azt. Ha valami miatt nem tud sokat kézzel írni, szóba jöhet a számítógép is, ekkor azonban két tanúnak aláírással kell bizonyítania, hogy az örökhagyó a végrendeletet és az aláírást magáénak ismeri el. Nagyon fontos tudnivaló, hogy ha a végakarat több oldalból áll, akkor minden lapot meg kell számozni, és az örökhagyónak is, a tanúknak is szignójukkal el kell látni. Tulajdonképpen a közjegyző, mint legbiztosabb módszer még ilyenkor is szóba jöhet, ha az örökhagyó egészségi állapota olyan, hogy fel tudja keresni, akkor az otthon írt végakaratot is elhelyezheti nála megőrzésre. Érdemes tudni azt is, hogy az örököst nem muszáj az összes azonosító adatával megjelölni, csak az a fontos, hogy egyértelműen derüljön ki, kiről van szó.

Nagyon ritkán, rendkívüli helyzetben, pl. háborúban, bevetés közben, a halál torkában, szóban is végrendelkezhet az örökhagyó. Ha ekkor legalább ketten bizonyítani tudják, hogy az elhunyt az utolsó pillanataiban kit nevezett meg örökösének, akkor ezt a bíróság is el fogja fogadni.

Van még egy pont, ahol a végrendelkező csapdába eshet, de ez már nem formai, hanem tartalmi előírás. Magyarországon senki nem tagadhatja ki teljesen közeli hozzátartozóit, a köteles rész megilleti őket, akkor is, ha kifejezetten rossz, ellenséges viszonyban vannak az örökhagyóval.