Sokszor nem is látjuk mennyire szövevényes a rendszerrel állunk szemben. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e végrendeletet írni? Mit kell tenni, hová kell fordulni, ha meghal a közeli hozzátartozónk?

A magyar jogrendszerben alapesetben egyenes ági örökösödés van, ami azt jelenti, hogy az elhunyt gyerekei - függetlenül attól, hogy vérszerintiek - e - az örökösök. Vegyük azt a példát, hogy meghal a családfő, marad utána egy özvegy és két gyerek. Ebben az esetben az özvegyet mindenkori haszonélvezeti jog illeti, az örökség a gyerekeké, ők egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben nincs örökös, a legvégső esetben az állam lesz az. A haszonélvezeti jog szerint az özvegy nem adhatja el az ingatlant és nélküle sem lehet eladni azt.

A fenti verzió természetesen csak akkor él, amennyiben az örökhagyó másként nem rendelkezett a végrendeletében. A hatályos szabályok szerint a végrendelkező akaratát tiszteletben kell tartani, amennyiben a formai és tartalmi feltételeknek megfelelt a végakarat kinyilvánítása. Itt jön azonban az a csavar, amely a mai napig perek tömegeire ad alapot. A végrendeletet ugyanis több minden miatt is meg lehet támadni.

Kati néni például azért döntött a végrendelet mellett, mert bár szeretettel és sok gondoskodással nevelte fel két fiát, azok idős korára magára hagyták. Igaz, néha meglátogatták és telefonáltak is, de Kati néni úgy érezte, inkább csak kötelességtudatból és nem szeretetből teszik. Amikor aztán egy szélütés leverte a lábáról, és már sehogyan sem tudta önállóan intézni az ügyeit, igazán régi szomszédjára, Olgára számíthatott. Olga jó húsz évvel volt fiatalabb, a gyerekei éppen ekkor tájt repültek ki, rá is ért, unatkozott is, szerette is Kati nénit, elvállalta hát a gondozást. Kati néni pedig egy idő után úgy érezte, hogy nagyon hálás, és ezt leginkább úgy fejezheti ki, ha Olgára hagyja a házát. Írt is egy végrendeletet, pontosabban diktálta, mert írni már nem nagyon tudott, aztán aláírta, és megnyugodott, hogy senkinek nem marad adósa. Jó két évig élt még ezután, és Olga valóban végig mellette állt. 

Halála után előkerült a végrendelet, amit Kati néni fiai azonnal megtámadtak és a pert meg is nyerték. A fő gond az volt, hogy édesanyjuk nem a saját kezével írta az okmányt, csak aláírta, amit természetesen lehet, de ebben az esetben két tanúnak kell igazolnia, hogy valóban az örökhagyó akaratáról van szó. 

Sokféleképpen lehet Magyarországon érvényes és támadhatatlan végrendeletet készíteni – tudtuk meg dr. Jakucs Zoltántól, a Gyászportál tanácsadójától. A variácók közül a közvégrendelet a legbiztosabb, ekkor közjegyező fogalmazza meg a végakaratot, tanúsítja az örökhagyó személyazonosságát és őrzi is az okmányt egészen a halál bekövetkeztéig. Egy ilyen végrendelet tökéletesen támadhatatlan, ha valaki biztosra akar menni, ezt válassza. 

Szólnak persze érvek az egyéb megoldások mellett is, például az, hogy miért adjunk pénzt olyasmiért, amit ingyen is megoldhatunk. Írásbeli magánvégrendeletet otthon is készíthet bárki, ha tisztában van a formai követelményekkel. A legjobb, ha az örökhagyó leül egy asztal mellé, és saját kezűleg megírja a végakaratát, végül aláírásával hitelesíti azt. Ha valami miatt nem tud sokat kézzel írni, szóba jöhet a számítógép is, ekkor azonban két tanúnak aláírással kell bizonyítania, hogy az örökhagyó a végrendeletet és az aláírást magáénak ismeri el. Nagyon fontos tudnivaló, hogy ha a végakarat több oldalból áll, akkor minden lapot meg kell számozni, és az örökhagyónak is, a tanúknak is szignójukkal el kell látni. Tulajdonképpen a közjegyző, mint legbiztosabb módszer még ilyenkor is szóba jöhet, ha az örökhagyó egészségi állapota olyan, hogy fel tudja keresni, akkor az otthon írt végakaratot is elhelyezheti nála megőrzésre. Érdemes tudni azt is, hogy az örököst nem muszáj az összes azonosító adatával megjelölni, csak az a fontos, hogy egyértelműen derüljön ki, kiről van szó.

 Nagyon ritkán, rendkívüli helyzetben, pl. háborúban, bevetés közben, a halál torkában, szóban is végrendelkezhet az örökhagyó. Ha ekkor legalább ketten bizonyítani tudják, hogy az elhunyt az utolsó pillanataiban kit nevezett meg örökösének, akkor ezt a bíróság is el fogja fogadni. 

Van még egy pont, ahol a végrendelkező csapdába eshet, de ez már nem formai, hanem tartalmi előírás. Magyarországon senki nem tagadhatja ki teljesen közeli hozzátartozóit, a köteles rész megilleti őket, akkor is, ha kifejezetten rossz, ellenséges viszonyban vannak az örökhagyóval.