Facebook Twitter RSS
Mi segítünk a nehéz pillanatokban!

Ha kérdése van, írjon nekünk.
Esztergályos Cecília már kifizette a temetését Hetvenéves, de háromnak érzi magát. Kolbászon, szalonnán él. ... Tovább
Extrém temetési módok Ahogy a világ változik, ahogy egyre extrémebb lesz, úgy az ... Tovább
Hogyan lehet túlélni egy gyermek halálát? Könyv Karcsika emlékére Egy anya öt éven át nap,mint nap küzdött a kisfia életéért. ... Tovább
Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, ... Tovább
Rossz embert temettek, mert nem hittek az özvegynek A 73 éves Evan Davidson hiába bizonygatta a kaliforniai Simpson halottasháznak, ... Tovább
Temetési szokások szerte a világban III.rész
Vannak akik a fák tetejére helyezik a testet, és vannak akik elfogyasztják a szeretteiket.

A csend tornyai


A mai Irán és India területén élő perzsa népek hitvilágához tartozott a zoroasztrianizmus. A vallás szerint a test tisztátalan, ezért nem szennyezheti be a földet a halála után. Elrettentésként használják Nasu mítoszát, aki egy démon és megfertőzi gonoszsággal a holtak testét. Ennek elkerülésére magas, toronyszerű temetkezési építményeket magaslati pontokon építették fel, hogy a gonosz fertőzése ne juthasson vissza a világba.
Egy torony (másik nevén a Dakhma) egy családot szolgál. A testet otthagyják, hogy a Nap kiszárítsa és elbomoljon. A sírba csak a hivatalos halottgondozók léphetnek be, úgy nevezett nasellárok, akiknek a feladatai között az is szerepel, hogy amint a csontok kiszáradnak és összegyűjthetőek, akkor elviszik. A maradványokat ezután citromsavval mossák szét, és egy szén- és homokszűrőn át az eső később azt a tengerbe mossa.

 

 


Fakorona-temetések


Más világszerte elszigetelődött törzs úgy hiszi, hogy a földbe temetés helyett sokkal jobb magasban elhelyezni a testet. Ez főként a balinéz és ausztrál csoportokra jellemző, a testet ruhába egyszerűen csak csavarják, és a fa lombjai közé "rejtik". Esetleg koporsónak használt hordókba rakják az elhunytakat, akik ezekben a tárolókban kerülnek a fák tetejére.

 

 

 

Tibet ég-temetések


A tibeti népek sem a porló földbe temetik halottaikat, inkább magaslati pontokra helyezik a a holttesteket. A fentiek után ebben már semmi meglepő nincs, azonban plusz adalékként, ők liszttel és tejjel mosdatják meg a hullákat, hogy minél kívánatosabb falatok legyenek az állatoknak.

 

 

 

A holtak elfogyasztása


A legsokkolóbb még hátra van, ugyanis egy még ma is élő törzs Pápua Új-Guinea-ban, ők az 1950-es évekig azt a temetkezési formát követték, hogy ők fogyasztották el a holttestek nagy részét. A bizarr szokást végül egy betegség, a kuru miatt hagyták abba. Mint tudjuk hullákat enni egyáltalán nem egészséges, a holtak agyának elfogyasztása révén terjesztették egymás között a kuru vagy kacagóhalál nevű betegséget. Mint a neve is magába foglalja a betegség egyik tünete az ok nélküli kacagás. A Fore törzs felfedezésére a brit tudósok jutottak és a betegség kimutatásával a törzs felhagyott addigi szokásával is.

 

 


Gyémánt temetés


A gyémánt temetés már sokkal közelebb áll az esztétikailag tetszetős módszerekhez, ugyanis ebben az esetben a hamvasztás után az elhunyt maradványaiból mesterséges gyémántot állítanak elő. Az alapja az, hogy az emberi test és a gyémánt építőeleme a szén. Így a „legszebb” formában maradhat velünk szerettünk.


 

 

 

szubkult.blog.hu/dmd