Facebook Twitter RSS
Mi segítünk a nehéz pillanatokban!

Ha kérdése van, írjon nekünk.
Esztergályos Cecília már kifizette a temetését Hetvenéves, de háromnak érzi magát. Kolbászon, szalonnán él. ... Tovább
Hogyan lehet túlélni egy gyermek halálát? Könyv Karcsika emlékére Egy anya öt éven át nap,mint nap küzdött a kisfia életéért. ... Tovább
Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, ... Tovább
Rossz embert temettek, mert nem hittek az özvegynek A 73 éves Evan Davidson hiába bizonygatta a kaliforniai Simpson halottasháznak, ... Tovább
Mi a teendő szerettünk eltávozásakor? A híradások szinte naponta számolnak be halálesetekről, de ... Tovább
További hírek

A hamvasztás magyarországi története 1. rész

Tekerjük vissza az időt 1 évszázaddal, és ismerjük meg a kezdeteket.

 A Habsburg Birodalom alatt, tehát még 1918 előtt Magyarországon nagyrészt az osztrák hamvasztási kultúra volt az uralkodó. Ausztria ugyanis egy hamvasztási társadalmat alakított ki a saját területén. Mindezek ellenére 1894-ben Budapest adott otthont a nyolcadik Nemzetközi Higiéniai Kongresszusnak, ahol az osztrák krematóriumok kialakítottak egy hamvasztásos pavilont is. Ugyanabban az időben a város egy másik fontos találkozót is szervezett: a Német Krematóriumok Társaságának gyűlését, ahol több nyugati országból jelentek meg Budapesten. Természetesen a hamvasztásnak voltak magyar támogatói már ebben az időben, ugyanis itt hangzott el először az első magyarországi krematórium felépítésének ötlete is. Semmi nem lett belőle, hiszen hamar kiderült, hogy a hatóságok állandóan akadályok elé állították a tervezőket. Magyarország visszamaradt a hamvasztás fejlődésében, ugyanis az elgondolások ellentétbe kerültek a katolikus egyházzal. (Dr. Csernock bíboros – Az apostoli szentszék határozata: nem, 1886.)


1904 márciusában a Parlament felső házában Keglevich gróf arra kérte a tisztelt házat, hogy mutassa ki ebben is a függetlenségét és engedje meg egy hamvasztó társaság létrehozását. Zichy – a katolikus egyházat képviselve - ezt a javaslatot kifejezetten ellenezte. A katolikus egyház beavatkozása végül is sikerrel járt, a kormány olyan határozatot hozott, melyben kijelenti: egy ilyen társaság létrehozása sérti a társadalom vallásos érzelmeit. Ennek ellenére – hogy nem kaptak legalitást a hamvasztás mellett voksolók – nem szűnt meg a támogatók köre. Ennek bizonyítéka, hogy 1905-től kezdődően egy évtizeden keresztül dr. Frigyes Vilmos elindította a Hamvasztás című folyóiratot, amely kifejezetten támogatta az ügy előrehaladását.


1910-ben, Magyarország akkori második legnagyobb városa Debrecen megelőzte Budapestet a hamvasztás terén elért fejlesztésekben. A város eléggé elütött attól, ami a vallás terén Magyarországot jellemezte. Debrecen ugyanis nagyobb részben volt protestáns, mint katolikus. 1911-ben az aradi hatóságok is tervezték, hogy megépítik az első magyar krematóriumot közel ahhoz az erődhöz, ahol az aradi vértanúkat is kivégezték. Ez a terv is terv maradt. Csaknem egy évtized kellett (az I. világháború miatt), hogy bármilyen változás is elindulhasson a krematóriumok létesítése terén.

 
Köszönhetően a protestáns többségnek, egyáltalán nem meglepő, hogy az első krematórium Magyarországon Debrecenben épült meg. Abban a városban, amelyet a két világháború közötti időszakban a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő városok közé sorolták, nem mellékesen pedig egyedi építkezési tradícióval is rendelkezett. 1930 június 25.-én Debrecen város vezetése egyhangúlag kijelentette: szükség van krematóriumra. Ennek hatására meg is épült az első a debreceni nagyerdőben, nem messze a Központi Temetőtől, amely már kívül esett a városon. A városi tervezet tartalmazta egy kolumbárium felépítését is. Az építkezés támogatói között voltak az öt különböző vallás egyházi vezetői is. Az evangélikus püspök Baltazár, Rónás László püspök a Baptista egyházból, a katolikus egyház egyik lelkésze és dr. Simonides Lajos a Martin Luther társaság vezetője. A krematóriumot és a kolumbáriumot a város legnevesebb építésze Borsos József tervezte „magyar stílusban".