Vallások szerint
Ő nem halt meg
Ő nem halt meg, csak alszik, föld anyja hű ölén,
de Jézus szava hallszik, új élet, új remény:
Jer, szolgám, híven tűrtél a földi léten át,
most égi fényből fűzzél, mint győztes koronát!
Mint balzsam és szív üdve, éntőlem ami jön,
míg sápad elfeledve a mulandó öröm.
Ó, jöjj, ím hazavárlak, már vígadj idefönn,
az angyalok honában vár boldog örököm!
Ember, rövid az élet
Ember, rövid az élet,
tegnap születtél, s holnap sírba’ vagy.
Minden kincsed a lélek,
ez az egyetlen, mely tiéd marad.
Minden más, miért futsz, légvár, csak álom,
mely szertefoszlik a halálos ágyon,
Ember, rövid az élet, egyetlen kincsed a lélek,
gondold meg nagyon, gondold meg nagyon.
143 Előtted, Jézusom, leborulok
1. Előtted, Jézusom, leborulok,
Féktelen bűnös én, hozzád bújok.
Ó kérlek, hogy nekem malasztot adj,
Hisz te a bűnöshöz irgalmas vagy.
2. Szép piros véreddel öntözgettél,
Amikor elestem, fölemeltél.
Légy azért irgalmas és meghallgass,
Mennyei erőddel ó támogass!
3. Tehozzád, Jézusom, felkiáltok,
Földről az ég felé felsóhajtok,
Szívemnek kapuját zárd be, kérlek,
Hogy helyet ne adjon a véteknek.
4. Vádolom magamat, mert vétettem,
Fölséges színedet megsértettem.
Hozzád, ó Jézusom, fohászkodom,
Hogy többé nem vétek, megfogadom.
5. Esengő szavamat meghallgassad,
Ó szelíd Jézusom, s ez egyet add:
Hogy végső órámban kiálthassam,
Szent neved, Jézusom, kimondhassam.