243 Ments meg engem, Uram!

1.    Ments meg engem, Uram! az örök haláltól,
    Ama rettenetes napon minden bajtól;
    Midőn az ég és föld meg fognak indulni,
    S eljössz a világot lángokban ítélni.

2.    Reszket minden tagom, borzadok és félek,
    Földi pályát végzett szegény, bűnös lélek;
    Félek a naptól, mely vizsgálni fog s dúlni,
    Midőn az ég és föld meg fognak indulni.

3.    Haragnak napja az, ínség s veszély napja,
    Nagy nap, mely a bűnöst gyötrelemnek adja;
    Midőn te, ki mindig éltél és fogsz élni,
    Eljössz a világot lángokban ítélni.

4.    Örök nyugodalmat adj, ó Uram, nékik,
    S örök világosság fényeskedjék nékik:
    Hogy szent trónod körül udvarolhassanak,
    S téged, boldogítót, örökké áldjanak.

5.    Ments meg engem, Uram, az örök haláltól,
    Ama rettenetes napon minden bajtól;
    Midőn az ég és föld meg fognak indulni,
    S eljössz a világot lángokban ítélni.

Elfáradtam...

Elfáradtam, megpihenni hozzád szállok Istenem.
Te hívednek nagy jutalmul szent nyugalmat adj nekem.
Az életnek baját, terhét, vállaimról levevéd.
Nyugton fekszem koporsómban, lelkem vágyva tör feléd.

Jártam, Uram, az életnek tövises nagy útjait,
Bocsásd meg, ha gyarlóságom olykor tán tévútra vitt.
Emlékezzél: megbotlottam, de bánkódtam vétkemen.
Benned bíztam, s földi pályám benned bízva végezem.

Áldásoddal halmoztál el, hála érte Istenem.
Uram lássad, hogy másoknak áldás lett az életem.
S ha a bűnnek veszélyébe estek sok hibám miatt,
Áraszd rájuk, ó Kegyelmes, segítő malasztodat.

És áldd meg a szűk koporsót, e gyászos szent ágyamat.
Nyugtasd benne fáradt testem, míg a nagy nap felvirrad.
Lezárt ajkam akkor újra zengjen öröméneket.
Tied voltam mindörökre, legyek Uram a tied.

Ütött már az óra

Ütött már az óra, testem nyugovóra e mély sírba száll.
Nem fél oda menni, és ott porrá lenni, tört az út és járt.
Nincs egyedül e gyászhelyen, mert mindenki ide megyen.

A koporsó s a sír, testem melyet már bír, az Úrnak ágya.
Azért szent a sírbolt, Jézus is hogy megholt, ölébe szálla.
A hívőnek azóta már felébredés a zord halál.

Szeretett szent Isten, Te vagy nekem minden!
Gyarló testemnek adj itt csendes nyugvást,
végre feltámadást meghalt hívednek.
Költsd fel, Uram, a végnapon, és ott álljak szent jobbodon.