Polgári temetési szertartás
A polgári búcsúztatás minden vallástól és felekezeti hovatartozástól független temetkezési forma. Az elmúlt években nagyban nőtt a polgári szertartás szerinti temetkezések száma, tekintve hogy személyre szabottabb mint már temetkezési szokások.
A búcsúztatást megelőzően az elhunyt személyazonosságát - a törvényi előírás szerint - meg kell határozni (általában hozzátartozó segítségével). Az önkormányzati valamint az egyházi tulajdonban lévő köztemetőkben is lehetőség van polgári szertartással való temetésre. Ez azt jelenti, hogy mindig a ravatalozóban történik a halottól való búcsú első fázisa.
A búcsút végezhetik az alkalomra felkért úgynevezett hivatásos búcsúztatók, de maguk a családtagok, ismerősök, munkatársak, barátok is. Ez a szertartás többnyire a ravatalozóban, vagy az épület előtt történik.
A búcsúztató után a gyászolók utolsó útjára kísérik az elhunytat, majd a sírnál, az urnafalnál, vagy hamvszórásos módszer esetében a kijelölt helyen - végső nyughelyére helyezik a halottat. A polgári temetkezések általában zenei kísérettel szoktak végbemenni.
Polgári búcsúztatáson hivatásos búcsúztató – a családdal történő egyeztetést követően – a temetésen elbúcsúztatja az elhunytat.
A búcsúztatás megkezdése előtt (amíg a résztvevők összegyűlnek), halk gyászzene szól.
A ravatalnál elhangzik a gyászbeszéd, amely az alkalomhoz illő verssel kezdődik. Aztán egy megható bevezetés után, felidézzük az elhunyt életét, hogy ki is volt Ő, aki elment közülünk. Az életutat követően, szép gondolatokkal, megnyugtató, lezáró rész következik.
Aztán az elhunytat végső nyughelyére kísérik. Megérkezve a sírhoz, vagy urnafalhoz újabb vers következik, majd ezt követően búcsúztatjuk el az elhunytat családtagjaitól, barátaitól, ismerőseitől.
Az elhelyezés közben ismét dallal, zenével zárul az emlékezés.
A szertartásformák színvonalának emeléséhez, az utolsó búcsú méltóságteljesebbé tételéhez, igény szerint ének előadóművészt, énekkart, vagy harsonás, hárfás, orgonás előadóművészeket is igényelhetünk.
Tartalmi elemei:
Elhunyt neve. Születési éve. Fiatalsága hogyan telt. Hol tanult, hol végezte az iskoláit. Hol dolgozott utoljára, volt-e kitüntetése. Mikor kötött házasságot. Milyen volt a kapcsolata a családdal. Vannak-e gyermekei, unokái. Milyen volt a viszonya hozzájuk. Volt-e hobbija. Mi volt a halál oka. Kik búcsúznak Tőle.
Menete:
- A rétor parentálásával, elhunyt méltatása (kívánság szerint: énekkel, verssel vagy más szépirodalmi műfajjal kezdi, illetve fejezi be)
- A gyászoló család kérése és igénye szerint elbúcsúztatja az elhunytat családjától, barátaitól, munkatársaitól.
- Gyászmenet elindul a temetkezési helyre.
- Végső gyászbeszéd, igény szerint vers, szépirodalmi mű, idézet, vagy búcsúztató ének
- A koszorúk elhelyezése után a szónok, majd a gyászoló közönség a családnak kondoleál.