34/1999. (IX. 24.) BM–EüM–IM együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek
a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról

A hatósági és az igazságügyi orvosi boncolás

12. § (1) A boncolásnál a beteg kezelőorvosa a hatósági boncolást elrendelő engedélyével
lehet jelen. A boncolási jegyzőkönyvben a 8. § (3) bekezdésében foglaltakon túl fel kell
tüntetni a boncoláson jelen lévő kezelőorvos nevét, illetve ha a hatóság a kezelőorvos
részvételéhez nem járul hozzá, ezt a körülményt is.

(2) A hatósági és az igazságügyi boncoláson – oktatási célból – az elrendelő hatóság
engedélyével egészségügyi szakképzésben vagy más képzésben részesülő személy is jelen
lehet, ha a boncoláson való részvétel a tananyag részét képezi. A boncolás során tudomásukra
jutott adatokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre a boncolás megkezdése előtt a
résztvevők figyelmét fel kell hívni.

13. § (1) A hatósági boncolást végző orvos, ha a boncolás megkezdése után a bonclelet vagy
egyéb szakvizsgálati adatok alapján bűncselekmény elkövetésére utaló gyanú merül fel, a
boncolást félbeszakítja, és a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedések megtétele
érdekében azonnal értesíti. Ilyen esetben a boncolást csak a nyomozó hatóság intézkedése
után lehet folytatni.

(2) A nyomozó hatóságnak az (1) bekezdés szerinti intézkedését a boncolásról készített
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) A hatósági boncolásról készített jegyzőkönyvet a véleményi résszel együtt – két
példányban – meg kell küldeni a boncolást elrendelő hatóságnak. A kezelőorvos a vélemény
készítésénél nem lehet jelen. Amennyiben az eljárás érdekét nem sérti, a hatóság a
jegyzőkönyv egy példányát a kezelőorvos részére megküldi.