Simándy József Kistarcsán született, 1916. szeptember 18-án. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze a ma élő magyar nemzedékek tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.

Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, majd ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943-1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést, dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956-1960 közt a müncheni Staatsoper énekeseként is fellépett. 1978-1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Évtizedekig lakott a XII. kerületben, a Mártonhegyi úton. A kerület megbecsült polgára volt.