November elején előjön a halottaskocsi-téma. Pár kivételtől eltekintve, halottaskocsival legfeljebb egyszer utazik az ember élete során - illetve utána.

Íme, az 1000 lóerős, villámgyors halottaskocsi, amivel tuti nem tud lépést tartani a gyászmenet:

Valamiért menő dolog a puccos halottaskocsi, bár nyilván a főszereplőnek édesmindegy, hogy ágyútalpon vagy talicskán viszik az utolsó útjára. Bár az sem biztos, hogy utolsó, hiszen számtalanszor fordult már elő a történelemben, hogy valakit az éj leple alatt, jeltelen sírba temettek, aztán fordult egy nagyot a világ, és a jóembert újra temették, teljesen más körülmények között. Aztán persze az is előfordult, hogy az egykor fontosnak tartott halott maradványainak kellett kevésbé hivalkodó helyre költöznie, szintén azért, mert az utókor átértékelte a munkásságát. Szóval, ha nem vigyázunk, még halálunk után sem lesz nyugtunk, és ide-oda utazhatunk. Na de miben?

Kezdetben az elhunytakat a koporsóval együtt egy keretre téve, kézikocsival tolták a sírhoz, de ahogy egyre több gyertya, koszorú, dísz, egyéb kiegészítő került a koporsó mellé, jobbnak látták, ha a kocsit inkább ló vontatja. Meglepő módon a halottaskocsi-bizniszbe először az elektromos járművek törtek be az 1900-as évek legelején, Amerikában. Később, ahogy a benzinmotorok egyre olcsóbbak lettek, ezek is megjelentek a temetőkben, de az elektromos hajtású járművek azóta is tartják magukat. Érthető is, a csendes, kipufogógáz nélküli üzem ideális erre a célra.

Amerikában előszeretettel használtak úgynevezett hibrid halottaskocsikat is, amelyeknek nem a hajtáslánca hibrid, hanem a felhasználási módja. Ezek a nagy, tágas hátsó részük miatt mentőként és halottaskocsiként is használhatóak voltak. Bár az valószínűleg nem volt vidám pillanat, amikor valakihez mentőt hívtak és helyette egy halottaskocsi futott be a ház elé. Aztán persze ezek a vegyes használatú járgányok kikoptak a szolgálatból.

Persze nemcsak halottaskocsik vannak, akad oldalkocsis motorkerékpár is, amit leginkább a motorozásért rajongók, illetve az ő hozzátartozóik vesznek igénybe, illetve a nagyon fontos emberek – mint Sir Winston Churchill, vagy éppen George H.W. Bush – koporsóját akár vonattal is szállíthatják. Régebben egyes városokban az átlagember is utazhatott halottasvonattal, például Londonban 1854-től napi egy vonatjárat tartott a városból a temetőbe, amire lehetett koporsójegyet is váltani. Ezen kívül Németországban, Finnországban és Ausztráliában is működött temetői vonatjárat.

Különösen fontos emberek koporsóját ágyútalpon is szoktak szállítani, ezt itthon egy HM-rendelet szabályozza, amelyben többek között az szerepel, hogy a „A KKM elnöke engedélyezheti a „Hősi halottá”, illetve a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított hivatásos állományú tábornok elhunyt végső nyughelyére ágyútalpon való kísérését.”

Vannak kivételek is, itthon legutóbb Antall Józsefet és Puskás Ferencet szállították ágyútalpon. Antall Józsefet az Országház előtt ravatalozták fel, majd a Fiumei úti sírkertbe vitték, Puskást pedig a róla elnevezett stadionban ravatalozták fel, majd hat ló vontatta ágyútalpon, előbb a Hősök terére vitték, majd a Szent István-bazilikában helyezték végső nyugalomra.

A legelterjedtebb mégis a mezei halottaskocsi, amit szebben szertartáskocsinak, vagy pompakocsinak is neveznek, attól függően, mennyire díszes, elegáns, drága járgányról van szó. A választék elképesztően nagy, a minimalista, golfkocsiszerű izétől az idehaza legjobban kedvelt Mercedesen át az olyan extrém járgányokig, mint amilyen a Maserati- vagy Rolls-Royce-alapú halottaskocsi.

Pár szabálynak a halottaskocsinak is meg kell felelnie, például csak személyautó lehet, pontosabban fogalmazva bármilyen jármű, amely halott szállításra is alkalmas, az a műszaki tartalomtól függetlenül személyautóvá válik. Akkor is ha egy V12-es Krazról van szó. A halottaskocsi céges autónak sem az igazi, ugyanis a fuvarra várakozást kivéve nem szabad vele közterületen parkolni, csak zárt telephelyen. Közúton a gyakran hatalmas üvegfelületekből álló hátsó részt is be kell függönyözni, illetve meghatározott időközönként az utasteret fertőtleníteni kell. Vizsgán az elkülönített rakteret nézik, de emellett pár olyan módosítás is szükséges, amik nem kötelezőek, de hasznosak. Jó, ha hűthető a hátsó rész, praktikus a masszív tetőcsomagtartó, és hasznos az is, ha a kipufogó nem a gyászmenet arcába tolja a füstöt. Kellhet még hangtechnika is, hogy megfelelő zene is szólhasson a lassú menet alatt.

Országonként nagyon nagy a különbség a halottszállító autók között, Európában főleg a Mercedes, Volvo, Jaguar, Ford nagy szedánjai adják az alapot, Japánban irdatlan méretű buddhista stílusú felépítményt szerelnek a halottaskocsira, de tájegységenként más és más az autó kinézete, bár az európai stílusú változatok is elfogadottak.