Székelyhidi Ágoston 1935-ban született. „Családunk azokhoz tartozott, akiket, 1918 óta, két haza közt sodort erre-arra a történelem. Apám Nagyváradon, anyám Máramarosszigeten született. Fiatalon szakították el őket a trianoni határok Magyarországtól...1948. február 15-én, személyenként ötven kiló batyuval, egy nyitott parasztszekéren fagyoskodva, két fegyveres granicsár felügyeletével átdöcögtünk a határon... Puszta magyarságukhoz és családjukhoz ragaszkodó szüleimmel háromszor tépették föl a gyökereket a határváltozások. Velem kétszer..." - írta 1989-ben kiadott Debreceni napló Erdélyről. Két haza között című kötetében.

1956. október 23-án Székelyhidi olvasta fel Debrecenben az egyetemisták 20 pontos követelését. Tagja volt a helyi Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóiból alakult tíz fős bizottságnak, illetve  a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány Szervezési szekciójának. A forradalom leverése után két és félévre kitiltották az egyetemről. November 9-én Ungvárra hurcolták, majd 1957 áprilisában előzetes letartóztatásba helyezték.

Székelyhidi Ágoston az MDF alapító tagja volt, az Antall-kormány idején a párt országos választmányát vezette.

Végítélet címmel egyfelvonásos színdarabot írt a rendszerváltás 20. évfordulójára, amit múlt év novemberében egymást követő napon mutattak be Debrecenben a Déri Múzeumban és Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában.

Székelyhidi inkább lelkiismereti, mint történelmi drámának nevezte színpadi művét. A Végítélet december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története köré épül fel.

„Minden évfordulót az minősít, hogy milyen értéket képvisel" - mondta Székelyhidi Nagyváradon a bemutató után az erdélyi Krónikának. Kifejtette: úgy érzi, az 1956 utáni kommunista rezsim politikai értelmezésén túl az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni.

A '89-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt - állította színdarabja kapcsán az író. Mint mondta: „Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt, a környezeti értékek rombolásának gondolatát is magában hordozta."