Az Országgyűlés a napokban elfogadta a temetkezésről szóló törvény módosítását, amely bevezeti a szociális temetést. A temetkezési vállalkozók aggódnak: pénztárcájuk helyett azonban főleg az eddig elért minőségi eredményeket látják veszélyben.

Mik ezek?

Január 1-jétől az önkormányzattól kérhetik az elhunyt hozzátartozói a szociális temetést. Az országgyűlés a napokban szavazta meg a temetkezésről szóló törvény módosítását. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett, 233 igen szavazattal, 71 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály értelmében szociális temetés esetén a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és a temetés kellékeit. Ezért természetesen bizonyos „nehézségeket” vállalniuk kell a rokonoknak. Rájuk vár az elhunyt temetésre való felkészítése, a mosdatás, az öltöztetés. Az új törvény egyébként a kórházakra is plusz terhet ró, hiszen az ott elhunytakat, illetve a felboncoltakat a boncolást végző intézménynek kell „helyreállítva és felöltöztetve” átadni a családnak. Szociális temetés esetén a sírt is a hozzátartozóknak kell kiásniuk, a temető külön erre a célra kijelölt szociális parcellájában. (A köznyelvben a kijelölendő szociális parcellákat egyébként máris „szégyenparcellaként”, „szociális elfekvőként” emlegetik...) Az állam által biztosított, a börtönökben ácsolt koporsót, illetve az urnát a rokonoknak kézben kell elvinniük a ravatalozótól a sírig, nekik kell megoldaniuk a sírbahelyezést, majd közös erővel elvégezni a hantolást.

– A sírt az előírásoknak megfelelően kell kiásni, a mélység, szélesség, hosszúság jogszabályban van rögzítve. A hantolásnak is megvan a szerepe, a szállítás, leengedés pedig balesetveszélyt is magában rejt. A sírok könnyen beomlanak, főleg a homokos területeken, tehát a sírásás során és később is balesetveszélyes lehet. De ha fagyott a talaj vagy sziklás, a csákány használata önmagában veszélyforrás. A fertőzésveszély, a testnedvek szivárgása, a kellemetlen szaghatások inkább nyáron jelentenek nagyobb fenyegetést, ezt megfelelő kellékek használatával és szakszerű szállítással, leengedéssel lehet elkerülni. Ha leejtik a szállításnál a koporsót, vagy urnát, össze is törhet. A hantolás elégtelen volta ugyancsak kellemetlen szaghatással járhat a környéken. Valószínűleg folyamatosan lesznek kisebb-nagyobb balesetek. A családoknak az új törvény értelmében alá kell írniuk egy nyilatkozatot, hogy a saját felelősségükre vállalják a feladatok elvégzését. A temetők üzemeltetői nem fognak felelősséget vállalni semmiért és a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek majd elkerülni, hogy a szociális temetéseknél bármit is tenniük kelljen – sorolja kérdésünkre a lehetséges buktatókat dr. Gerencsér Balázs, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) ellenőrző bizottságának elnöke, aki a SZIGÜ Temetkezési Cégcsoport vezetőjeként nagy rálátással rendelkezik a temetkezési szolgáltatásokra, és a temető üzemeltetésre egyaránt. Gerencsér Balázstól megtudjuk: a szociális parcellákban lévő sírokra a jogszabály szerint 25 évig nem lehet majd koporsós rátemetést végezni, tehát például házastársakat sem lehet ugyanabba a sírba helyezni, kizárólag csak urnásan.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A törvényben rögzített a szabályok előre borítékolhatóan konfliktusokhoz fognak vezetni, de könnyen perlekedés lehet a temetőkben a törvény más passzusai miatt is. Gerencsér Balázs ezek között említi, hogy a jogszabály szerint szociális temetés esetén kizárólag az állam által biztosított kellékeket lehet majd használni, és a szabályok betartását a temető üzemeltetőjének kell ellenőriznie. Ugyancsak az üzemeltető az, akinek meg kell akadályoznia a baleset- és fertőzésveszélyes helyzeteket és eszközöket kell adnia a családnak. – Nagyon sok lesz a súrlódás. Az elszegényedés eddig is tapasztalható volt, bár a temetést mindenki igyekezett lelkiismerete szerint a lehető legjobb megoldással elvégeztetni. A szociális temetési konstrukció olyan tevékeny közreműködést vár a család tagjaitól, amelyre esetleg fizikailag vagy pszichikailag nem képesek – véli a szakember.

A legolcsóbb urnás temetés ma 100-150 ezer forintba kerül, koporsós temetésért minimum 200-250 ezer forintot kell a temetkezési vállalkozónál hagyniuk a rokonoknak. A törvény megalkotói ezektől a költségektől akarták megszabadítani a gyászolókat a szociális temetés bevezetésével. „Az új lehetőség, amely nagy társadalmi támogatottságot élvez, csupán a megrendült családok vámszedőinek érdekeit sérti” – reagált korábban a kormány honlapján a szociális temetés intézményét kritizálók szavaira. Gerencsér Balázs tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben egyébként szinte senki nem tudott a szakmában árat emelni, csak az önkormányzati tulajdonú cégek, mint például a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.. Az utóbbi években az árbevétel komoly hányada tűnt el a temetkezés terén amiatt, hogy a családok az olcsóbb lehetőségeket, például a koporsós helyett inkább a hamvasztásos temetést választják, vagy temetés helyett csak hazaviszik az urnát. – Hét éve a temetéseink 70 százaléka koporsós volt, ma 75 százaléka hamvasztásos. Emellett az adó- és járulékterhek nőttek, a banki tartozásokat ugyanúgy fizetni kell, a közüzemi díjak és az üzemanyagárak szintén emelkedtek. Ugyancsak érdemes tudni, hogy a temetőüzemeltetés a költségek – például a szemétszállítás, a közüzemi díjak, az állandó karbantartó, fejlesztő feladatok – miatt veszteséges a legtöbb temetőben, és a temetkezési cégek ezt a szolgáltatási bevételükből igyekeznek ellensúlyozni. A temetők tulajdonosai, az önkormányzatok és az egyházak a temetőüzemeltetés költségeitől úgy menekülnek, hogy pályázattal üzemeltetőket választanak ki. Az elmúlt években csak a szemétszállítás díja szinte kétszerese lett a rárakódó többletdíjak miatt. Ezért több kisebb cég egyre inkább szürkén dolgozik, és ügyeskedik. Hallani lehet olyanokról, akik nem jelentik be mind a négy sírásójukat, vagy nem adnak mindenről számlát. Ezekkel a cégekkel persze még nehezebb felvennie a versenyt azoknak, akik még tisztességesen igyekeznek helytállni.

Januártól lehet kérni a szociális temetést
Januártól lehet kérni a szociális temetést
Azt, hogy a szociális temetés bevezetésével mekkora kár éri a temetkezési vállalkozókat, egyelőre nem lehet tudni. A törvény elfogadása előtt nem volt érdemi tárgyalás a kormány és a szakma között. Gerencsér Balázs azt mondja: köztemetés eddig is volt (ennek költségeit a hagyatéki eljárásban igényli az önkormányzat a családtól), ha csak annak a helyébe lép a szociális temetés, akkor nem lesz negatív hatása, de inkább azt becsülik, hogy körülbelül 10-15 százalékos bevételkieséssel kell számolniuk. – A temetkezési vállalkozások közül már most is többen a bezárás határán vannak, lehet egy olyan hatása az új szabályoknak, hogy a kisebb vállalkozások közül páran abbahagyják a tevékenységet, vagy átcsúsznak a feketegazdaságba.

Gerencsér Balázs úgy látja: a szociális temetés intézménye egy feleslegesen túlbonyolított konstrukció, amely az államnak meglehetősen költséges lesz, ráadásul a hatásait senki nem mérte fel. Hatástanulmány legkorábban a hatálybalépés után fél évvel fog készülni. – A szociális temetésre fordítandó összegből pénzügyi segítséget kellett volna adni a családoknak, ahogy azt külföldön is csinálják. A társadalombiztosítás felé életünk során folyamatosan befizetünk, de ha meghalunk a befizetéseink elvesznek. Egy egyszeri temetési költségtérítés sokkal követhetőbb és megfelelőbb lenne. Ráadásul azt a rendszert differenciálttá lehetne tenni, hiszen például ha akinek van adótartozása, attól meg lehetne tagadni, vagy adható lenne a temetkezési cégnek is közvetlenül a temetési számla ellenében, ahol szintén figyelembe vehető lenne a köztartozás-mentesség. A temetkezési szakma véleménye szerint a temetkezési törvénnyel az a legnagyobb probléma, hogy egy rossz irányú fejlődés kezdődhet meg. A rendszerváltás óta ugyanis sikerült a temetkezési szakmában érdemi minőségi fejlődést elérni. – Ma már elképzelhetetlen, hogy előfordulhasson például az, hogy temetés közben a szakadt ruhás, részeg sírásó belesik a gödörbe, vagy a koporsó belsejéből kiállnak a szögek, vagy netán sietnek haza a sírásók, ezért nem várják be a búcsúztatás végét vagy nem fejezik be a hantolást. Ezek az elért eredmények kerülnek veszélybe azzal, ha lazítunk a szakmai szabályokon és a feketegazdaság felé lökjük a temetkezési cégeket – fogalmazza meg Gerencsér Balázs, aki az új temetkezési törvény egyéb rendelkezéseiben is talál kivetnivalót.

– A legvitatottabb rendelkezés például az, hogy a kórházak 200 méteres körzetéből kitiltják a temetkezési cégek irodáit. Ez teljesen érthetetlen, hiszen jellemzően ezekben az irodákban, a kis cégeknél lehet a legegyszerűbben és a legolcsóbban intézni a temetéseket. Ez a rendelkezés azoknak az önkormányzati tulajdonú cégeknek kedvez, akik a nagyvárosokban a köztemetőket üzemeltetik. Ez a rendelkezés ugyanis meg fogja nyirbálni a konkurenciájukat. Valószínűleg ők ezt kapták cserébe azért, hogy el kell viselniük a szociális temetésekből adódó kieséseket.

baon.hu- szerző