A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny temetkezési kertek léte a fáraói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen kertre bukkantak az ősi Thébában, a mai Luxorban - közölte a tárca, amely fotókat is nyilvánosságra hozott a feltárásokról. A kertnek valószínűleg szimbolikus jelentősége van, a temetési rituáléknál játszhatott szerepet - közölte José Galán, a spanyol régészeti misszió vezetője. A régészek a híres Királyok völgye melletti Dra Abu en-Naga nekropoliszban végzett feltárások során bukkantak rá a páratlan temetkezési kertre. Mahmud Afifi, a minisztérium osztályvezetője az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadásának elmondta, hogy a 3 méter hosszú, 2 méter széles kertet, amelyet 30x30 centiméteres négyezetekre osztottak, egy középbirodalmi (Kr.e 2030-1640) sziklába vájt sír udvarán találták. A kicsiny négyzetekbe különféle növényeket, virágokat ültettek. A kert közepén a régészek találtak két magasított pontot, ahová kicsiny fát vagy bokrot ültettek.

4000 éves kicsiny fa mintegy 30 centiméteres gyökereire és törzsére. Mellette szárított datolyát és más gyümölcsöket tartalmazó edényt tártak fel, amelyet áldozat bemutatására használhattak - közölte Afifi. A temetkezési kert felfedezése az ősi Théba környezetéről és kertészetéről árulkodik a Középbirodalom idején, Kr.e. mintegy 2000 tájékán - mondta José Galán. Hasonló temetkezési kerteket eddig csak az újbirodalmi (Kr.r 1550-656) sírok falainál találtak, ahol a kicsiny, négyszögletes kert a síremlék bejáratát jelentette néhány fával a közelében. José Galán elmondta azt is, hogy a síremlék bejáratánál találtak egy kicsiny, 46x70x55 centiméteres agyagból épült kápolnát, benne három igen jó állapotban fennmaradt, fáraói életképeket ábrázoló temetkezési sztélével a 13. dinasztia (Kr.e 1794/93-1648/45) korából. A spanyol régészeti misszió 16 éve dolgozik a Dra Abu en-Naga nekropoliszban folyó feltárásokon.

forrás: origo.hu